2010. november 30., kedd

Köztes eszközök


Mire is gondolok?
Egészen konkrétan a kávéfőzésről lesz szó.
Volt nekünk is mindenféle szép és jó kávéfőzőnk, filteres, (brrr! de ócska négerlábvíz-kávét csinált!)
kotyogós, (kicsi adag, vízkövesedés) de előbb-utóbb tönkremennek ugye.
Mikor a legutóbbi kilehelte lelkét, akkor itt álltam kávéfőző eszköz nélkül (?) és vakartam a fejem, mert itt a faluban ilyen bolt nincs, néha van vásár ahol vagy lehet kapni vagy nem, de egyébként egy óra buszozás.
Kávé márpedig kell, meg kell oldani. Van valahol kint a raktárban egy régi, nagyanyámé volt, gumi nélkül, oldjuk meg azzal.
De az ötlet már hamvában elhalt, mivel beugrott az évszázad ötlete: török kávé lábosban.
Kérdeztem a férjem, mert ők anno az anyjával ilyet ittak, mi a módja.
Elmesélte, megcsináltam, jó lett.
Forró vízbe kávé (tapasztalja ki mindenki magának mennyi kell, én egy literbe három-négy evőkanállal rakok, függ ez a kávé minőségétől) lényeg hogy ott kell állni mellette, mert mikor felforr akkor ki is fut ha nem veszed le a lángot (vagy villanyfőzőnél az edényt emeled le a tűzhelyről).
Háromszor kell forralni, azaz kis láng-elcsendesül-nagy láng-felforr...stb. háromszor ismételve.
Miután kicsit ülepszik (5 perc) sima műanyag vagy fém apró lukú szűrőn át a kávékiöntőbe töltöm, és kész a forró kávé.



Bár kicsit régebben volt, még nem ebben a házban, de a kenyér is hasonló történet.
Az szerintem alap, hogy kevés kivétellel a bolti kenyér xar.
Nem lehet vele jól lakni és drága. Főleg mivel ki akartuk próbálni a különböző lisztekből és különböző magokkal készült kenyércsodákat, ami napi szinten már-már megfizethetetlen.
Még kapcsolatunk hajnalán, mikor az első fiunk megszületett, a férjemmel vettünk egy kenyérsütőt.
Addig próbálkoztunk több-kevesebb sikerrel kenyeret sütni, de nem nagyon akart sikerülni. Viszont az akkori kutyánk, Igorka a német dog (lakótelepi lakás, 40 nm) jól járt, mert sok ilyesmit evett.



No a kenyérsütővel megszűnt a mocskos edény és kéz kiszáradás a tésztától probléma, de a kenyerek nem lettek tökéletesek.
Így a gyerekeknek vettük a boltit, mi pedig ettük a sajátot, ha ehető lett.
Azóta tudom, ilyen gépből sem veszünk olcsót, csak minőséget, de már nem érdekel.
Elköltöztünk onnan, és valami történhetett a költözés során a géppel, mert az új lakhelyen már nem működött.
Ott álltam, összerakott tészta alapanyagokkal, és nem kapcsolt be a gép.
Na mondom ezt akkor most kidobom és megyek a boltba.
Már majdnem kidobtam, mikor rájöttem, mennyire segg vagyok.
Minden eszközöm megvan, megy a sütőbe a kidobásra ítélt mit sem sejtő tészta.
Összegyúrtam, kisütöttem, és perfekt lett.
Azóta sokat csiszolódott a technikánk, mindent magunktól tanultunk, de mára elmondhatjuk, hogy a kenyerünk tökéletes.
Kézzel gyúrva, köztes eszközök nélkül, fél óra aktív munkával három-négy kilót meg lehet csinálni.



 Összegezve, vannak köztes eszközök, amik nélkül sokkal nehezebb lenne, mondjuk vasaló nélkül vagy mosógép nélkül, de van olyan, ami nélkül nem veszítünk értékes időt.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Érdekel a véleményed, ha van hozzá név is :)

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...