2010. december 8., szerda

Egyszerűsítés...

...mint fő alapelv a háztartásban. Amit pl. meg lehet oldani két lépésben, minek elhúzni négyre?
Lényeg, mikor valami nemszeretem munkám van, akkor meló közben mindig jár az agyam, hogy is lehetne ezt  megoldani egyszerűbben? Ha kitalálok valamit, az jó, ha pedig nem, akkor majd legközelebb.
Vagy az ételek. Vannak, amik rendre nem sikerülnek, túl kemény, túl nyers, túl ...akármilyen.

 Ilyen volt számomra a grízgaluska is. Szétesett, beton lett, csak jó nem, soha. Mígnem egyszer jött a gondolat, nokedliszaggató! Ha a bablevesbe vagy a gulyásba jó a hamis csipetke, azaz a liszt-tojás nokedli állagúra készítve és a levesbe szaggatva, akkor a grízgaluska sem fog tiltakozni.
Mert én már jó pár éve nem csinálok kézi csipetkét.Sőt mindössze saját háztartásvezetésem első két évében csináltam. Aztán jött anyu a mentőötlettel.

Vagy a rizs, aminél megvan az a fortély, hogy bő másfélszeres víz.
És akkor jó.
Ja, csak nekem nem.
Mert maradnak benne kemény szemek. Pedig ellepi a víz, fedő alatt, lassú lángon fő, és mégis.
Egy ideje én nem méregetem a vizet. Bőven ellepi, rendszeresen kevergetem, kóstolgatom a szemeket, és ha fogy a víz, de még nem jó, akkor utántöltöm. Amíg majdnem tökéletes nem lesz, akkor gáz elzár, fedő rá, és hagyom még a gőzben, de átlag tízpercenként átkeverem, hogy ne legyen tömbös.

Na back to the grízgaluska:
Szóval a kész galuskaelegyet simán a nokedliszaggatón át küldöm forrásba lévő vízbe. Ugyanaz a tészta, ugyanaz a forró víz, csak más a végformátum. Ehető!


És a lényeg, hogy milyen jól esik az embernek, mikor az anyukája megkérdi, hogy csinálod a rizst, hogy olyan pergős...
Vagy megkérdi, hogy a nokedlis galuskához ugyanolyan keményre keverem-e a tésztát...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Érdekel a véleményed, ha van hozzá név is :)

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...