2011. július 25., hétfő

Még mindig a csalán jegyében - A csalánszósz

Szabolcs már pedzegeti egy ideje a csalánfasírtot, de még mindig nem azt csináltam.
Hanem pürét.
Egy nagy marék csalánt szálanként megmostam, kicsit aprítottam, majd megfonnyasztottam olíva olajon. Felöntöttem fél liter vízzel, só, bors, gerezd fokhagyma aprítva, majd főztem 20 percig. Botmixerrel pürésítettem, belelöttyintettem fél deci tejet, majd visszatettem kicsit rotyogni, hogy a beleszitált két evőkanál kukoricaliszt besűrítse.
Ehhez spagettit főztem, de persze gondoltam a kevésbé zöld gyerekemre is, és Kevinnek csináltam paradicsompürét pár paradicsomból.
Ez pedig mindössze annyi, hogy olíván megfuttatok pár gerezd aprított fokhagymát, rádobom a paradicsomot, puhára párolom, turmixolom, majd fűszerezem. Pici só, bors, oregano, bazsalikom.
Szabolcs csak a csalánt, Kevin csak a paradicsomot ette, mindenki más vegyesen. Szili először üresen kérte a tésztát, majd rájött, hogy az így nem az igazi, és kért ő is csalánt.
Tulajdonképp tényleg spenótíze van, a tejet nem kell ám belerakni, mert az gátolja a vasfelszívódást, és akkor teljesen jó táplálék.
Kira megállapította, hogy nem rossz, de nem ez lesz a kedvence.
Szóval én is azt mondom, nem ez lesz a fő táplálék, de a vitamindússága és jó hatásai miatt érdemes egy-két hetente fogyasztani.
Amúgy a tegnapi tarhonyában senkit nem zavart, múltkor a pizzán sem, úgyhogy csak a töménység a kérdéses. És Kevin a spenótot sem eszi. Mit is várhatnék akkor tőle?

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Érdekel a véleményed, ha van hozzá név is :)

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...