2012. október 1., hétfő

Kekszes-kókuszos torta házi margarinnal

A margarin lényege, hogy folyékony olajat vízzel elegyítenek. A különböző olcsóbb margarinok rossz ízéből kitalálhatjuk, milyen minőségű olajakat használnak ehhez...
A kókuszolaj szobahőmérsékleten már keményebb. Így nem kell hidrogénezni, hogy kenhető legyen, hanem lágyítás szükséges.
Én most kókuszolajból szőlőmagolajjal keverve készítettem kenhető állagú kenyérre valót, amit már rég ki akartam próbálni.
De nem kenyérre szántam, hanem a kókuszgolyó alapból készített tortába.

A kókuszgolyóhoz ritkán veszek darált kekszet, jobb szeretem én magam összetörni. Mert így lesznek benne kekszdarabok, kisebb nagyobb egyenetlenségek. Ahogy az pont jó.
Egy tiszta konyharuhába pakolom a kekszet, majd ráhajtva a ruhát a kekszre, sodrófával összetöröm.

Most 80 deka keksszel dolgoztam. Ehhez tettem 35 gramm keserű kakaót, 10 deka kókuszreszeléket, 10 deka felolvasztott teavajat, 1 dl meggylevet, és 8 dl tehéntejet. Cukor nem kell, a háztartási keksz elég édes!

Eldolgoztam kézzel, majd kibéleltem a gyümölcstortaformát folpackkal.

Ebbe nyomkodtam egy réteg "tésztát", amire rákentem a kókuszolajból gyártott, mézzel elkevert "margarint".

A margarinkészítésről itt a video is, de alant leírom:

10 deka kókuszolaj
3 evőkanál szőlőmagolaj (vagy olíva, mogyoró, hidegen sajtolt napraforgó, stb.)
A kókuszolajat felolvasztjuk, majd mikor kb. 25 fokosra hűl belekeverjük a szőlőmag olajat, és hideg vízfürdőben kézimixerrel krémes állag eléréséig keverjük. Ekkor lehet ízesíteni, ha csak kenyérre, szendvicsfeltétnek szeretnénk, akkor elegendő egy csipet só is. Én kis mézzel kevertem ki, mert tortakrém lett belőle.

Nos, ezzel a krémmel kentem be a gyümölcstorta formába nyomkodott sütirészt.

Majd megpakoltam konzerv meggyel, és szórtam rá kevés kókuszreszeléket.

Erre ment a maradék kekszes alap. Amit kézzel lapítgattam el, és részletekben pakoltam a meggyre.

Mikor kész volt, ráhajtottam a folpack szélét, és azzal elsimítottam.


Rögtön ki is szedtem a formából, tányérra borítva.
 Frissen még nem volt igazán szépen vágható, de anyukám meglátta, és kért.
Majd ment a hűtőbe, hogy mire a gyerekek megérkeznek, összeálljon rendesen, keményedjenek az olvasztott vajas részek.
Ez maradt a siserehad után, és pár félig evett szelet.

Szóval jó ez így a kekszdarabkákkal. Elsőre azt hihetjük, nem tökéletes a darálás mert darabos, de pont ettől lesz tökéletes. Mint ahogy a világegyetem is az apró tökéletlenségekbe kapaszkodva tud fejlődni, mi is ezeket a dolgokat szeretjük.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Érdekel a véleményed, ha van hozzá név is :)

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...